A sclerosis multiplex (SM) komplex patológiai folyamatok következtében kialakult központi idegrendszeri betegség, ahol a gyulladás okozta demyelinizáció és az axonkárosodással járó neurodegeneráció egyaránt jelen van különböző mértékben már a betegség indulásától kezdve. Az összetett patomechanizmus okozta változatos kórlefolyás különböző neurológiai tünetek kialakulása révén jelentős anyagi, társadalmi és életminőségbeli megterhelést jelenthet a betegek számára. A jelenlegi betegségmódosító készítményekkel történő kezelések célja a betegség gyulladásos aktivitásának gátlása révén a neurológiai tünetek rosszabbodásának, és ezáltal a fogyatékosság kialakulásának lassítása vagy megakadályozása, amely a beteg életminőségének minél magasabb szinten történő megőrzését jelentheti hosszabb távon. Jelen összefoglaló célja, hogy áttekintést adjon a sclerosis multiplex egyik kulcsfolyamatának tekinthető autoimmun gyulladásos aktivitás minél korábbi felismerésének fontosságáról és ennek gyakorlati jelentőségéről.

A reumatológiai betegségek legfőbb tünete a mozgásszervi fájdalom, ennek megfelelően a reumatológiai gyógyszeres terápia egyik legfontosabb törekvése a fájdalom és gyulladás csillapítása, optimális esetben megszüntetése.

A tünetek felismerésére hívja fel a figyelmet a Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesülete az IBD világnapja, május 19. alkalmából.

Az atópiás ekcéma igen gyakori, krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amely az esetek jelentős százalékában már csecsemő- vagy kisdedkorban manifesztálódik. Patogenezisében a genetikai hajlam, immunregulációs eltérések, az epidermális barrier funkció károsodása egyaránt szerepet játszanak. A betegség lefolyását, a klinikai tünetek fellángolását szignifikánsan befolyásolja számos külső és belső környezeti faktor, így hormonális, emocionális, éghajlati tényezők, infekciók, inhalatív allergének, kontakt allergének, bizonyos élelmiszerek.

A vakcináció  a  neuroimmunológiai betegséggel élők esetében  –  hasonlóan  az egészségesekhez  – általánosságban nem ellenjavallt.

Közel száz évig tartotta magát az a nézet, hogy a sclerosis multiplexes (SM) betegek számára tilos a mozgás. Még nem általános, hogy „receptre rendelik” a mozgást SM-es pácienseiknek a neurológusok, ám egyre biztosabbnak tűnik, hogy a testmozgásnak a jelenleginél sokkal hangsúlyosabb szerepet kellene kapnia a gyógyszeres terápiát kiegészítő kezelések között.

Április 27-én frissítette a MANIT azt az iránymutatást, amelyet a neuroimmunológiai betegek Covid elleni oltására vonatkozóan tettek közzé, és amit korábban a MedicalOnline is közölt.

A vakcináció a neuroimmunológiai betegséggel élők esetében – hasonlóan az egészségesekhez – általánosságban nem ellenjavallt. Az autoimmun betegek immunizációja során észlelhető oltási reakciók és szövődmények incidenciája megegyezik az egészséges populációban is tapasztalt előfordulási gyakorisággal.

Bár a koronavírus-betegség (COVID-19) elsősorban légzőszervi betegségként emlegetett, de egyre több evidencia jelenik meg a gasztrointesztinális traktust érintő hatásairól is. Számos táplálási társaság jelentette meg ajánlásait, melyek kitérnek a gasztrointesztinális manifesztáció jelentőségére a táplálásterápia szempontjából is.

A kortikoszteroidok és az immunszuppresszánsok mellékhatásainak elkerülésére ad lehetőséget a biológiai terápia és az intraokulárisan adható gyógyszerek fejlődése.